2013. augusztus 11., vasárnap

gondolat csók

nehéz ez a barátság dolog. pedig annyira szeretném jól csinálni. dolgozni kell rajta nagyon sokat. miközben pedig a cél az, hogy spontán és őszinte légy, mindenféle gátlás és visszafogottság nélkül. hogy úgy add magad, ahogy vagy, mégis az, amit adsz, tükrözze mindazt, amit neked a kapcsolat jelent. ugye hogy leírva is mennyire bonyolult? 
azon is gondolkodtam a minap, hogy ha az ember szeretne kijönni abból az élethelyzetből, amiben van, akkor mi a jobb megoldás? ha olyanokkal van, akik úgy élnek, ahogy ő, vagy ha olyanokkal, akik úgy élnek, ahogy ő szeretne majd? azért nehéz ez a kérdés, mert az előbbiekkel jól meg tudja magát érteni, mivel hasonló helyzetben vannak, viszont talán épp emiatt vissza is húzzák, belekényelmesítik abba, amiben van. 
de ha az utóbbiakkal társul, akkor pedig úgy érezheti, hogy nem értik meg, mert ők teljesen más helyzetben vannak, és lehet, hogy sohasem voltak abban, amiben ő. de mégis mutatják azt az életet, amire vágyik. nem tudom. 

annyi mindent kellene másképp csinálnom. 

mindenképpen olyan emberekkel keresem a kapcsolatot, akiktől tanulok. a világról, vagy magamról. vagy csak úgy bármiről. kezd néhány dolog egyre jobban letisztulni bennem, a másik oldalon viszont egyre zavarosabb a helyzet. haha. talán majd életem végére sikerül - ha az égiek is úgy akarják - rendbe tenni a fontos dolgokat. a többi nem számít. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése